Virág és Robi 1. – Egyedülálló otthon különkiadás

viragesrobi

Ez most egy rendhagyó írás lesz. Ez a bejegyzés nem a lakásomról szól (de nyugi, megmutatom a többi szobát is!). Ez az írás rólam szól. Az életemről. (De azért lesz benne egy kis lakberendezés is. Biztos, ami biztos!)

Emlékszel Robira? A srácra, akivel randizom. Akivel egy kiállítás megnyitóján ismerkedtünk meg. Teljesen véletlenül kerültem oda, egy barátnőm ráncigált el. Egy pop-art kiállítás volt. És hát nem bántam meg, hogy elmentem, az hétszentség.

(Kattints a képre, hogy megnézd Robi lakását!)

robi

Egyrészt a kiállítás is lenyűgöző volt. Másrészt pedig épp egy képet néztem, amikor megszólított. Nem is emlékszem, mit mondott. Ő sem. De akkor valami elkezdődött.

Ezt a festményt néztem, amikor megszólított! (Roy Lichtenstein: Vörös csűr II.) Forrás: www.ludwigmuzeum.hu

Pedig el sem akartam menni. Volt még egy rakat melóm, úgyhogy az otthoni dolgozósarkomban kellett volna töltenem az estét (kattints IDE, ha még nem láttad a dolgozósarkot). De nem ezt tettem, mint tudjuk.

Ugorjunk.

Imádom Robit. Kicsit zárkózott és morgós, és néha elfeledkezik a borotváról, és olyan szakálla lesz, mint egy ősembernek, viszont nagyon jó humora van, és tök jól el tudunk beszélgetni mindenről.

És egyik nap felkeltem, és éreztem, hogy valamiért ez egy különleges nap lesz. Írtam Robinak, hogy van-e kedve elmenni kávézni (és persze sütizni… tedd fel a kezedet, ha te is sajttorta függő vagy!). Mintha valami titokzatos, láthatatlan erő irányította volna a kezemet, csak leírtam, hogy menjünk el kávézni, pedig erre korábban nem is gondoltam. Mintha valaki előre megírta volna, mi fog történni.
(Talán TE voltál az?)

Szóval megbeszéltük, hogy elmegyünk kávézni.

Örökké tartó kávészünet (forrás: http://www.whyimcray.com/2015/11/drinking-coffee-wrong-time/)

A divat mellett van egy másik szenvedélyem. A kávé. Nem tudom, te hogy vagy vele, de nekem olyan, mint a levegő. Most persze nem az automatás kávéról beszélek, aminek koffeines felmosólé íze van, hanem az igazi kávéról, aminek már az illatától felébredsz, amit ízlelgetsz, kortyolgatsz és felfrissülsz tőle.

Úgyhogy nekem a kávézás egy szent dolog. Nagy álmom, hogy egyszer nyitok egy saját kávézót.

Otthon is van egy kis kávézósarkom a konyhában. Oké, hazudtam az elején. Mégis megmutatom a lakásom egy részét.

Kávézó starter pack

Egy Thonet jellegű tölgyfa szék, egy szép falióra (kávéval természetesen), egy klasszikus fehér császárfából készült asztal és virágok egy formatervezett vázában. A tökéletes otthoni kávézó receptje.

Jut eszembe, mennyire ismered a kávékat? És melyik a kedvenced?

Az istenek nektárja (a kép forrása: http://d2pfg0lqug67w0.cloudfront.net/wp-content/uploads/2013/07/Coffee-in-Australia.png)

Nekem a Flat White a kedvencem. Úgy készül, hogy az espressót felöntik gőzölt tejjel. De a Macchiatót is nagyon szeretem, amiben az espresso és a tejhab keveredik. Vagy a Latte Macchiatót, amikor a forró tej tetejét habosítják, és arra öntik rá az espressót, szép színátmenetet képezve. Aztán a tetejére mehetnek a jó kis minták. Meg a…. jó abbahagyom. Mindegyik fajta kávét szeretem.

Bocsi elkalandoztam. Tehát megbeszéltük, hogy elmegyünk kávézni Robival. (Vagyis inkább megbeszéltem.)

Egy újhullámos kávézót választottam, ahová már régóta el szerettem volna menni, de eddig még sosem sikerült.

Találkoztunk Robival (szokás szerint késtem), aztán leültünk rendelni.

Ekkor viszont váratlan dolog történt. Leült mellénk valaki. Valaki, akinek nagyon nem örültem… És persze beszélgetni akart.

Folytatása következik…

Kíváncsi vagy, ki a titokzatos ismeretlen? Kattints a képre a folytatáshoz!

viragesrobipart2

Addig is nézd meg Robi hálóját és nappaliját! Kattints a képre, megéri!

startup